Egyelőre pontosan nem tudni, milyen feltételekkel könnyítik meg az adósok helyzetét, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az ingatlan-devizahitelesekhez hasonlóan rögzített árfolyamon forintosíthatják a kölcsönöket. Ami azt jelentené, hogy az euróhiteleket 309, a svájci frankosakat 256,5 forinton számolják majd át, egy japán jenért pedig 2,1 forintot kell adni.

Az országban a lízingszerződésekkel együtt nagyjából 162 ezer autó-devizahiteles körülbelül 300 milliárd forintnyi adósságot görget maga előtt, a magánadósok száma valamivel több mint százezer, a megyében néhány ezer családot érint a probléma.
– Mely január közepe óta, amikor is a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét, még inkább előtérbe került – mondta Karczagi Attila somogyi közgazdász. – Az alpesi valuta ugyanis óriásit erősödött a forinttal szemben, azaz újra megugrottak a törlesztőrészletek, sokaknak ötödével megnőtt a havi tartozásuk. És hiába számoltak el azóta a bankok az ügyfeleikkel, sok hitelesnél ez csak néhány tízezer forintot jelentett, vagyis érdemben nem változott a helyzetük.

Főként, mint erre a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete többször is felhívta a figyelmet, hogy az autóhitelesek nagy része ingatlankölcsönnel is rendelkezik, s bár utóbbit forintosították, a svájci frank év eleji erősödése komoly gondot okozott a háztartásoknak. Sokan a lakáshitelüket ugyan pontosan fizetik, a gépkocsiét viszont már nem tudják, s mivel jellemzően jelzáloghitelekről van szó, így ugyanúgy veszélybe került az ingatlanuk, mintha annak törlesztésével buknának be.

– Ezért is volt érthetetlen, hogy amikor törvény született a lakás-devizahitelesek megmentéséről, miért maradtak ki belőle az autósok – jegyezte meg Karczagi Attila. – Már csak azért is, mert esetükben nagyjából tized akkora összeg elég lenne a kedvezményes forintosításhoz.

A kormány tehát most segítő kezet nyújtana a gépjármű-hiteleseknek, kérdés azonban, ki viseli ennek terheit, ugyanis egy szerződés értelmében újabb terheket már nem kényszeríthet a bankokra az állam, az újabb forintosítás – az ingatlanhitelekkel megegyező feltételekkel – pedig nagyjából negyvenmilliárdos költséget jelentene.

– Az is kérdés – folytatta a somogyi közgazdász –, önkéntes alapon lehetne forintosítani, vagy éppolyan szigorú feltételekhez kötnék a devizahitelnél maradást, mint az ingatlanoknál. Előbbi esetben sokan, akiknek csak 1-2 éve van vissza a törlesztésből, azaz jórészt már a felvett hitel tőkéjét fizetik vissza részletekben, nem hiszem, hogy váltanának. Akiknek viszont a futamidőből még három-öt év hátra van, vélhetően váltanának.

Forrás: http://www.automotor.hu/